Szerencsés Szerencsétlenségeim

Vajon milyen a tökéletes pár? Kikre lehet azt mondani, hogy tökéletes párt alkotnak?
Talán azokra, akiken messziről látszik, hogy fülig szerelmesek és még az első hetek lázas izgalma, na meg a jól ismert rózsaszin köd lengi körül öket. Esetleg azokra, akik egymás mellett ülnek a hintaágyon, s ráncosodó kezeik összefonódnak a lemenő nap fényénél. Előfordulhat, hogy azokra, akik egy tányértörős veszekedés után is összebújva alszanak el. Lehet, hogy azokra, akik mindig megadják a kellő tiszteletet a másiknak, valamint soha nem emelik fel a hangjukat. Mindegyik jól hangzik azt hiszem egyik sem az igazi. Hiszen az első hetek lángolása hamar véget érhet. Az idősek pedig talán már csak megszokásból vannak együtt. Akik sohasem veszekszenek azok, vagy nem beszélgetnek, vagy nem ismerik egymást. Végül de nem utolsó sorban a pár, aki nagy veszekedés után is összebújva alszik el áll a legközelebb a tökéleteshez, kivéve ha ez nem azt a se-veled-se-nélküled tipusú kapcsolatot takarja.
 Mindent összevetve azt hiszem azok hasonlítanak a legjobban a tökéletes párhoz, akik hajnalig tudnak beszélgetni, s rengeteg témájuk van. Akik veszekszenek időnként, de szerelmük lángja ettől mit sem lankad. Akikben még mindig ég az első hetek lázás lángolása, de egyesül a megszokott hagyományokkal. Akik oly nagyon különböznek, mégsem lehetnek meg egymás nélkül. Akik épp a tökéletlenségük miatt, olyan tökéletesek együtt. Akárcsak Robi meg én...